A gyerektartás összege 2026-ban a kötelezett átlagjövedelmének 15–25%-a gyermekenként, és több gyermek után együtt legfeljebb 50%.
A gyerektartás nem előre rögzített, minden családra azonos forintos díj, hanem jövedelemhez kötött tartásdíj, amelyet a bíróság az ügy egyedi körülményei alapján állapíthat meg. A megállapításban a gyermek szükségletei, a szülők jövedelme és más eltartottak szerepe számít; nincs benne külön, országosan rögzített forintos díj vagy kötelező felár.
Ezért a gyakorlatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy létezik-e egységes havi összeg, hanem az, hogy a kötelezett átlagjövedelméhez képest milyen arányt tart indokoltnak a bíróság. A jogszabályi keretet a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, a szabály gyakorlati értelmezését pedig az Óvári Ügyvédi Iroda is ismerteti.
Árak 2026-ban
Forintos minimum vagy maximum nem adható meg általánosan, mert a gyerektartás összege a kötelezett jövedelmétől és a családi körülményektől függ. A bírósági döntés nem fix díjtáblára épül, hanem a Ptk. 4:220. §-ában szereplő arányos szabályra.
| Helyzet | Jellemző mérték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Egy gyermek után | a kötelezett átlagjövedelmének 15–25%-a | Gyermekenkénti arány, amelyet a bíróság az egyedi körülmények szerint állapít meg. |
| Több gyermek után együtt | legfeljebb a jövedelem 50%-áig terjedhet | A kötelezettet terhelő tartásdíjak együttes felső határa. |
| Általános forintos összeg | nincs rögzítve | A konkrét havi összeg a jövedelem és az ügy egyedi tényezői alapján dől el. |
A táblázatból látszik, hogy a gyerektartás esetében a százalékos arány ad kapaszkodót, nem pedig egy országosan érvényes havi díj. Emiatt két azonos gyermekszámú családnál is eltérő összeg születhet, ha más a kötelezett átlagjövedelme vagy mások a figyelembe vehető körülmények.
Részletes költségek
| Tétel | Ár | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Gyermektartásdíj alapja | a kötelezett átlagjövedelméhez kötött | A bíróság a gyermek szükségleteit, a szülők jövedelmét és más eltartottakat is figyelembe vesz. |
| Országos, fix havi díj | nincs | Nem létezik minden családra automatikusan alkalmazható forintos ársáv. |
| Kötelező felár | nincs forintban rögzítve | A szabályozás nem határoz meg külön, kötelezően felszámítandó pótdíjat. |
Mit jelent a jövedelemarányos megállapítás?
A jövedelemarányos megállapítás lényege, hogy a tartásdíj nem önálló szolgáltatási díjként működik, hanem a kötelezett átlagjövedelméhez igazodik. Emiatt a bíróság nem pusztán egy összeget keres, hanem azt vizsgálja, hogy az adott családi helyzetben milyen tartásdíj felel meg a gyermek szükségleteinek és a szülők jövedelmi viszonyainak.
Miért nincs általános forintos sáv?
Azért nincs általános forintos sáv, mert a konkrét összeg minden ügyben egyedi. A gyermek szükségletei, a szülők jövedelme és más eltartottak olyan tényezők, amelyek eltérő eredményre vezethetnek akkor is, ha a jogszabályi keret ugyanaz.
Hol érdemes ellenőrizni a hatályos szabályt?
A jogszabály hatályos szövegét mindig a Nemzeti Jogszabálytárban érdemes ellenőrizni, mert a bírósági döntések alapja a mindenkor hatályos rendelkezés. A Ptk. 4:220. §-a adja azt a keretet, amelyhez a gyermektartásdíj mértéke igazodik.
Mitől függ az ár?
A gyerektartás összegét elsőként a gyermek szükségletei befolyásolják. A bíróság azt vizsgálja, hogy a tartásdíj milyen mértékben szolgálja a gyermek ellátását az adott családi helyzetben.
Fontos tényező a szülők jövedelme is. A kötelezett átlagjövedelme adja az arányosítás alapját, miközben a másik szülő jövedelmi helyzete is része lehet az egyedi mérlegelésnek.
Szintén számíthatnak más eltartottak. Ha a kötelezettet más tartási kötelezettségek is terhelik, akkor a bíróság ezt a teljes teher megítélésekor figyelembe veheti.
Milyen pluszköltségekkel kell számolni?
Nincs forintban meghatározott kötelező felár, amelyet a gyerektartás összegéhez automatikusan hozzá kellene adni. Érdemes előre tisztázni, hogy a felek milyen jövedelmi adatokat és a gyermek szükségleteit alátámasztó információkat tudnak bemutatni.
Mivel nincs általános felár, a hangsúly nem külön díjtételeken van, hanem azon, hogy a bíróság a tartásdíjat az ügy egyedi körülményeihez igazítsa.
Hogyan lehet spórolni?
Rendezzék össze a jövedelmi információkat. A gyerektartás jövedelemhez kötött, ezért sok félreértést megelőzhet, ha a szülők pontosan látják, milyen átlagjövedelem alapján merülhet fel a tartásdíj.
Legyen világos a gyermek szükségleteinek köre. Ha a gyermek szükségletei átláthatóan jelennek meg, kevesebb vita alakulhat ki arról, hogy mi indokolja a kért vagy vitatott összeget.
Vegyék figyelembe a más eltartottakat is. Más eltartottak megléte befolyásolhatja a kötelezett teljes terhelhetőségét, ezért ezt nem érdemes utólag, hiányosan bemutatni.
Ellenőrizzék a hatályos jogszabályt. A Ptk. szabálya adja a kiindulópontot, ezért döntés vagy megállapodás előtt célszerű a hatályos szöveget megnézni.
Gyakori hibák
Fix országos díj keresése. Gyakori tévedés, hogy a gyerektartásra minden családnál azonos havi forintösszeget várnak. Ilyen általános díj nincs, mert a tartásdíj jövedelemfüggő és egyedi.
A gyermek szükségleteinek háttérbe szorítása. A tartásdíj nem csak a kötelezett jövedelméről szól. A gyermek szükségletei a megállapítás egyik lényeges elemei.
A más eltartottak figyelmen kívül hagyása. Ha a kötelezettnek más tartási terhei is vannak, az a teljes fizetési kötelezettség megítélésénél szerepet kaphat.
Elavult szabályra támaszkodás. A gyermektartásdíj jogszabályi alapú kérdés, ezért mindig a hatályos Ptk.-szöveg az irányadó.
Mekkora összeggel érdemes kalkulálni?
Érdemes a kötelezett átlagjövedelméből kiindulni: gyermekenként 15–25%, több tartásdíj esetén együtt legfeljebb 50% lehet az irányadó jogszabályi keret. Ez nem kész forintos díjtábla, hanem az a sáv, amelyhez a bíróság az ügy körülményeit igazítja.
Biztonságosabb tehát nem egy előre elvárt havi összeggel számolni, hanem a jövedelem, a gyermek szükségletei, a szülők jövedelme és más eltartottak alapján felmérni a várható mértéket. A jogi szabályozás miatt az egyedi döntés a meghatározó.
Gyakori kérdések
Mennyi a gyerektartás összege 2026-ban?
2026-ban a gyerektartás összege gyermekenként a kötelezett átlagjövedelmének 15–25%-a lehet. Több gyermek után a kötelezettet terhelő tartásdíjak együtt legfeljebb a jövedelem 50%-áig terjedhetnek.
Hány százalék a gyerektartás két gyereknél?
Két gyereknél is gyermekenként a kötelezett átlagjövedelmének 15–25%-a az irányadó mérték. Az együttes tartásdíj felső határa több gyermek esetén is legfeljebb 50% lehet.
Mi alapján állapítja meg a bíróság az összeget?
A bíróság a Ptk. 4:220. § alapján állapítja meg a gyermektartásdíjat. A döntésnél a gyermek szükségletei, a szülők jövedelme és más eltartottak is számítanak, miközben a gyermekenkénti mérték általában 15–25%.
